Az Orbán-kormány ötödik évének mérlege II.

Mára teljesen megszűnt a kormány-ellenzék együttműködés a törvényhozásban: 2014-2015-ben egyetlen tisztán ellenzéki beterjesztést sem fogadott el a Parlament kormánypárti többsége – ez derül ki a Policy Solutions „Törvénygyártók” projektjének legfrissebb elemzéséből. Az egyéni indítványok aránya 2010-2011-hez képest a felére esett vissza az utóbbi egy évben, és átlagosan tíz nappal több idő is jutott az elfogadásukra. A kormány súlya nőtt a törvénykezdeményezés tekintetében, a javaslatok több mint kétharmadát a kabinet terjesztette elő.

 

Továbbra is inkább módosítják a törvényeket

Az elmúlt egy év során valamivel több teljesen új törvényt fogadtak el a Parlamentben a törvényhozók, mint 2010-2011 között. Az elmúlt egy évben 16%-ot, 2010-2011-ben pedig 13%-ot tett ki az elfogadott új törvények részaránya az összes elfogadott törvényhez képest.

Ugyanakkor továbbra is a fennálló törvények módosítása adja az elfogadott törvények abszolút többségét. Míg 2010-2011-ben az elfogadott beterjesztések kétharmada esett ebbe a kategóriába, addig 2014-2015 között már „csak” tízből hat törvény, vagyis éppen annyi, mint ami a második Orbán-kabinet teljes ciklusát jellemezte.

 

Kevesebb az egyéni indítvány, mint négy éve

Az elfogadott törvények típusában nem, de a tervezetek benyújtóinak tekintetében már jelentős különbség mutatkozik a második és harmadik Orbán-kormány első éveinek törvényhozási munkájában. Míg a két legutóbbi parlamenti ciklust kormányzati dominancia, addig a 2010-2011-es évet az egyéni képviselők és a kormány közötti viszonylag kiegyensúlyozott munkamegosztás jellemezte. Egészen kivételes módon 2010-2011-ben többségben voltak az egyéni indítványok. Ekkor az elfogadott javaslatok több mint felét (54%) egyéni képviselők terjesztették az Országgyűlés elé, a kabinet részéről csupán a beterjesztések valamivel több mint 40%-a érkezett.

 2014-2015-ben a négy évvel korábbihoz képest felére esett vissza az egyéni indítványok szerepe a törvényhozásban, a kormány súlya pedig ezzel párhuzamosan igen jelentősen nőtt a törvények kezdeményezésében. 2014-2015-ben a törvények negyedét nyújtották be egyéni képviselők. Ráadásul lassabban is mentek át az egyéni indítványok az utóbbi egy évben, mint 2010-2011-ben: átlagosan tíz nappal tovább tartott az egyéni indítványok átfutása, mint négy évvel korábban.

torvenygyartok_infografika_20150806_3

 

Ellenzékből nincsen törvény

A demokrácia minőségének egyik fontos indikátora, hogy az ellenzéknek milyen lehetőségei vannak saját javaslataik parlamenti elfogadtatására. Ebben a tekintetben jelentős visszaesést tapasztaltunk már a 2006-2010-es és a 2010-2014-es ciklusok között is. A Gyurcsány-Bajnai kormányok idején 11 – később a Parlament által elfogadott – törvényjavaslatot ellenzéki képviselők nyújtottak be, további 22-ben pedig kormánypártiak mellett ellenzéki képviselők is szerepeltek a beterjesztők között. A második Orbán-kormány négy éve alatt ugyanakkor mindössze három ellenzéki beterjesztést fogadtak el. A pártokon átívelő országgyűlési együttműködés tehát lényegében már az előző ciklusban teljesen megszűnt.

2010-2011-ben mindössze egyetlen ellenzéki törvényjavaslatot fogadott el a Ház, a jobbikos Szilágyi György törvénymódosítási kezdeményezését a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról, amely a Nemzet Sportolója díj díjazottainak 12 fős körét indokolt esetben bővíthetővé tette. Ezen kívül más ellenzéki kezdeményezést nem fogadott el a Parlament.

A legutóbbi egy éves törvényhozási időszakban még ennyit sem sikerült elérnie a jelenlegi ellenzéknek: 2014-2015-ben egyetlen tisztán ellenzéki beterjesztést sem fogadott el a Parlament kormánypárti többsége. Kormánypárti és ellenzéki képviselők által benyújtott „vegyes” javaslatot is mindössze egyetlen alkalommal szavazott meg az Országgyűlés. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítását célzó előterjesztéshez öt kormánypárti képviselő mellett a Jobbik és az MSZP egy-egy képviselője is csatlakozott. A törvénymódosítás a banktitoknak nem minősíthető információk körét bővítette annak érdekében, hogy a brókerbotrányban érintett Quaestor Zrt. tekintetében, hogy a visszaélések háttere megismerhetővé váljon.

  • Jenő Sóvári

    olvassatok….Bartha Miklós: KAZÁRFOLDÖN….SZolzyenyicin: EGYÜTT..I-II .Marschalkó Lajos: Kik árulták el 1918-ban Magyarországot…..stb…www.gedetestcérek.com

  • Zsanna Hozsanna

    Slejm… tudod te egyáltalán, mit akarsz mondani? Ez nem elemzés, hanem leginkább reklám volt a Jobbiknak.

  • Scenkhyalfi

    Nem náci, bár gondolom ezt kellene gondolni és írni. Ha az időnkénti zsidózást/cigányozást/buzizást (na meg Putyin eltúlzott imádatát) elhagyják/csökkentik, akkor simán elmennének a nyugati jobber radikálisok között is.

  • guzditibi

    Nagyon gyenge próbálkozás a párhuzam erőltetésére… 😀
    Hálistennek többen vannak a normális emberek, akik a nyakkendő mögüli gombra legyintenek, és a tisztesség, becsület, erkölcsi tisztaság hiánya miatt bosszankodnak, nem fordítva, mint ez a slejm gyerek, aki a hazaszeret, a büszkeség népszerűsédését képes fertőzésnek tekinteni, és kirekesztésről meg gyűlöletről hadovál. Köszi a reklámot! 😀

  • Szilveszter94

    A Jobbik radikális párt, ezt tudjuk. Nyíltan felvállalják, büszkék rá. Keresztényszocialista párt, ezt is tudjuk. (Ezt már így konkrétan nem mondják ki – vagy azért, mert úgy gondolják, ezzel is a náci vádak alá adnák a lovat, vagy pusztán nem tartják lényegesnek – de a megnyilvánulásaikból elég egyértelműen kiderül.) Olvasottabb emberek azt is tudják, hogy a keresztényszocializmus és a nemzetiszocializmus nagyon közeli rokonok, gyakorlatilag a nácizmus a kerszocik szélsőséges leszármazottainak tekinthetőek – maga Hitler is példaképének tekintette Karl Lueger bécsi polgármestert, a keresztényszocializmus egyik neves képviselőjét – így a két irányzat közti hasonlóság sem lehet meglepetés.

  • Szilveszter94

    A kérdés az: hol van a határ? Hol van az a határ, ami egy szélsőséges elemekkel is “tarkított”, de alapvetően még elfogadható radikális keresztényszocialista párt és egy mérsékeltebb követőkkel is rendelkező náci párt között húzódik? Vajon a Jobbik MÉG az elfogadható határon belül, vagy MÁR azon kívül helyezkedik el? Ezek azok a döntő kérdések, amikről egy árva szó nem esik a videóban, így bukik a videó egész indoklása. (Vagy a másik lehetőség, hogy a szerző egynek vette a radikalizmust a szélsőségességgel, ami szánalmas leegyszerűsítés volna; mintha TGM-et Révai Józsefként kezdeném el emlegetni.)

  • Post Admin

    Egek Ura! Ez mi? Kérlek slejm műfajilag behatárolnád a fenti hangos mozgóképet? Figyelj, nem lenne kedved inkább hasznos és értelmes dolgot csinálni? Kétszer annyit fizetek neked fekália lapátolásért, mint az aki ezt az anyagot megrendelte tőled.